A Szentgotthárdhoz tartozó Máriaújfaluban található a szintén Mi tulajdonunkat képző Sas Tanya. Ha a tanya gyönyörű fekvése és kialakítása nem varázsolja el legalább egy látogatásra az embereket, akadnak olyan lehetőségek is, amelyek viszont már biztos el fogják! Lehetőség van nálunk íjászatra, lovaglásra, akár még rovásírás és néptánc betekintésre, tanulásra, a mégtöbb szórakozás kedvéért pedig van lehetőség hintázni és libikókázni is, melyek mint minden a tanyán, saját kezüleg készültek. Tanyánk látogatása a téli időszakot leszámítva előzetes egyeztetéssel látogatható. A telefonszám ugyanaz mint a Vadkörte Fogadónak (+36309692556)
Szentgotthárd városközpontjától alig 10 percnyi autózásra található a környék talán legbájosabb üdülőoázisa, a Hársas tó. Az Őrségi Nemzeti Park gondozása alatt álló, Máriaújfalui-víztározóként is ismert hosszúkás állóvíz egyszerre nyújt ideális színteret a strandolásra, a horgászásra és a túrázásra. A Hársas tavat emberi kéz hozta létre és a szomszédos Apátistvánfalva sűrű rengetegében eredő Hársas-patak táplálja. Elsősorban azzal a céllal alakították ki, hogy elejét vegyék a jelentős károkkal járó árvizeknek, de rövid idő alatt a helyiek és az ide látogatók egyik kedvencévé nőtte ki magát. Mesterséges tó ugyan, de ez mit sem vesz el szépségéből, hiszen a környező táj érintetlen természete úgy öleli körbe, mintha féltve őrzött kincs volna.
Szentgotthárd
A Szentgotthárdi Termál és Élményfürdő egész évben trópusi hangulattal vár. Pálmafákkal, egzotikus növényekkel biztosítja a mediterrán hangulatot a leghidegebb téli napokon is. Többféle medence, wellness szolgáltatások, csúszdák, szaunapark és sportolási lehetőségek közül lehet választani. A barokk stílusú Nagyboldogasszony templom Franz Anton Pilgram tervei alapján épült 1748-1779 között. Az osztrák származású festő, Stefan Dorfmeister alkotása kiemelkedik a templom freskói közül, mely a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázolja. Szentgotthárd főtere a XVIII-XIX. században épült házaival megőrizte az egykori, polgáriasodó város képét. A kellemes kisvárosi hangulatú, mégis nyüzsgő téren áll a település alapítójának, III. Béla királynak a szobra és város védjegyének számító barokk épületegyüttes is.
Bölény rezervátum
Az Őrségi Nemzeti Park olyan különleges állatoknak is otthon nyújt, mint például az európai bölények, a kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlősei. Az európai bölények korábban csaknem egész Európában őshonosak voltak, a Kárpát-medence kifejezetten gazdag bölényélőhely volt. A bölények azonban a túlzott vadászat, a megfelelő élőhelyek eltűnése miatt a 20. század elejére a kipusztulás szélére kerültek. A fajt állatkerti egyedek szaporításával sikerült megmenteni és ma megközelítőleg hatezer egyed él a kontinensen. Az Őrségi Nemzeti Park 2019-ben egy nagy kiterjedésű, összetett, több élőhelyet, gyepet, erdőt magába foglaló részre visszatelepített európai bölényeket. A vadon területe csak szigorú szabályok között, vezetett túrával elérhető. A rezervátum Kondorfán található, így szálláshelyünkről akár pár perc sétával is elérhető.
Az Őrség szíve
Az Őrség szívének számító Őriszentpéter és a környező, ősi, „szeres” falvak a legjellegzetesebb települések, a dombok tetején álló házcsoportok látványa, a vidéki nyugalom és csend, ami egyedülállóvá teszi a tájegységet. A központi részen, Városszeren találjuk az Őrségi Nemzeti Park központját, a Tourinform irodával és egy modern látogatóközponttal, érdemes itt kezdeni a régió megismerését. A kilenc szerből álló Őriszentpéter egyik legjelentősebb látnivalója, a Szalafő felé vezető út mentén fekvő Templomszeren álló román kori Szent Péter-templom, azonban még rengeteg nagyszerű látványossága van, amit érdemes megnézni, ha az Őrségben szállunk meg. Ha pedig megéhezünk kirándulásunk végén, a környék legjobb éttermébe, a Pajta Étterembe érdemes el látogatnunk egy ízletes vacsoráért.
Szalafő
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére.A pityerszeri szabadtéri múzeum legrégebbi épülete az egyszerű, zsúpfedeles boronaház, a Csordás-ház. A skanzen nevezetességei közé tartozik még a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kerített házak az 1800-as években terjedtek el, az udvart az épületek három oldalról, U alakban vették körül, elöl pedig zárható kerítést helyeztek el. A kástu jellegzetes őrségi épület, a háztól különálló éléskamra, amely lehetett emeletes és földszintes. pityerszeren mindkettő típus megtalálható. A fából készült, zsúppal fedett építmény az emberek és állatok élelmének és a vetőmagoknak a tárolására szolgált. Ebben helyezték el a család egész évi élelmiszerkészletét. A skanzen fogadóépületében színvonalas kézművesbolt működik, valamint hagyományos őrségi ételeket kínáló pajtabüfé várja a vendégeket. Április 1.-től November 1.-ig mindennap látogatható.
Szőcei tőzegmohás láprét tanösvény
Mára a szőcei láprét és a patakvölgy az Őrség egyik leghíresebb természeti látnivalója lett, értékei okán az Őrségi Nemzeti Park által fokozottan védett terület. A Szőce-patak és a rétek különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él. A láprét április-májusban a legvirágosabb és a legszínesebb, Nemzeti parki vezetéssel vagy szabadon is bejárhatjuk a pallókon a tanösvényt. Érdemes betérnünk a Lápok Házába is, ahol egyedülálló, interaktív élményt kínáló bemutatóhelyet találunk a lápok titokzatos világáról.
Velemér
A Szentháromság-templom, Hazánk legrégebbi templomainak egyike a veleméri istenháza, melynek több mint 7 évszázados freskói páratlan értékűek. A templom építésének pontos ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy építését – vagy elődjének építését – Szent István rendelte el, hiszen Velemér akkoriban 10 falunak volt központja. Stílusa alapján feltételezhető, hogy az 1200-as években épült. Oklevélben először 1360-ban említik, freskóit – a világhírű – Aquila János készítette 1377–78-ban, aki a templom északi falán önmagát is megörökítette. A katolikus templom a XVII. században református tulajdonba került, ekkor meszelték le díszítéseit is, de 1732-ben III. Károly intézkedésére újra katolikus lett. Továbbá itt található a Sárgaliliom tanösvény, melyet 2004-ben nyitottak meg hivatalosan, amely egy az Őrségben végigvezető, kb. 6 km hosszú útvonal. A sárga sásliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, amelyet Carolus Clusius németalföldi botanikus írt le elsőként, még a 16. században.
Hegyhátszentjakab
A Vadása-tó melyet tizenkét forrás táplál, 200 méter széles és 350 méter hosszú, amely az Őrség és Hegyhátszentjakab nevezetessége. A rege szerint nevét a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönheti, innen kapta a vad-ásta, majd a Vadása nevet. A Szent Jakab apostol a védőszentje annak a 13. században román stílusban épített műemlék templomnak, amely a település központjában emelkedik. Gazdag rokokó oltárát a Szent Jakab apostol és a Szentháromság, Szent József és Páduai Szent Antal faszobrai díszítik. Továbbá az illlóolajok kedvelőinek érdemes lehet betekinteni az illóolajlepárló műhelybe, ahol betekintést nyerhetnek a lepárlási technikákba és a folyamatokba, a műhely előzetes egyeztetés után látogatható.